RAGADOZÓ ÁLLATOK
Mellső lábukon rendszerint 5, a hátsón 4-5 ujjuk van. Karmaik erős, hajlott, általában éles, esetleg visszahúzható fegyverek. Többségük jól fut, ugrik, egyesek úsznak is; néhány családjuk, illetve nemük teljesen vízi életmódra tért át. Koponyájuk tetejének középvonalában a nagy tépőizmok rendszerint csonttarajon tapadnak. alrendjében:
macskaalakuak
Oroszlán
Az oroszlán a trópusi Afrika „királya”, a szavannák lakója, de Indiában is megtalálható, valamint egykoron Észak-Afrikában is honos volt. Elsősorban a nőstény oroszlán vadászik. Macskafélékre nem jellemzően szokatlanul fejlett társadalmi életet él. Az oroszlán ragadozó, alkalmanként dögevő.
Az oroszlán marmagassága 100 centiméter, súlya 120 és 200 kilogramm között van. Társaságkedvelő, családi közösségeket alkot, gyakran társasan vadászik. A nőstény oroszlán 105 napi vemhesség után 2-4 kölyköt ellik.
***
Gepárd
A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjába tartozó Acinonyx nembe tartozó egyetlen élő faj. Jellegzetes ragadozó, mely lopakodás vagy falkában vadászás helyett inkább gyorsasági fölényét kihasználva ejti el áldozatát. A leggyorsabb szárazföldi emlősként rövid távon elérheti akár a 110 km/óra sebességet is. A gepárd nagyon izmos, bár a teste karcsúnak és törékenynek tűnik. Mellkasa domború, míg a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szemei, kis kerek fülei és a maximális oxigénbevitelhez nagy orrlyukai vannak.
***
Fekete párduc
A fekete párduc a leopárd fekete színváltozata. Az ilyen párducok szőrzetén a pettyes mintázat halványan kivehető, mivel a pigmentek mennyisége eltérő a mintázatban és a fekete alapszínben. A fekete párduc nem alkot elkülönült populációt, gyakran egyazon leopárd anyának is vegyesen születnek pöttyös és fekete utódai.
***
Tigris
A tigris (Panthera tigris) a ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozó faj. Valamennyi alfaja veszélyeztetett. A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki barlangi oroszlán múlta felül. A tigrisek méretei és egyéb jellemzői alfajonként változóak. A vadon élő hím tigrisek 100 és 306 kg közötti tömegűek, hosszuk a farokkal együtt 220–330 cm (a farok hossza 60–100 cm). Nemi kétalakuság figyelhető meg, a nőstény tigrisek jóval kisebbek, 85–167 kg-ot érhetnek el, hosszuk 210–275 cm.
***
Medve
A medvefélék (Ursidae) a ragadozok rendjének egy családja. Mivel a mai rendszerek az óriáspandát is a medvefélék közé sorolják, így 5 nem és 8 ma élő faj tartozik a családba.
A medvefélék nagy testű, erőteljes, lomha mozgású ragadozó emlősök, azonban veszély esetén vagy vadászatkor rendkívül gyorsan képesek futni. Egész talpuk érinti a talajt, talponjárók. Fejük nagy, orruk megnyúlt, farkuk erőteljesen visszafejlődött, rövid. Tépőfoguk nem alakult ki, zápfogaikon tompa dudorok találhatók. Vakbelük nincs, teljesen visszafejlődött. Többségük mindenevő
A medvefélék képviselői széles körben elterjedtek a világon. Eurázsia és az amerikai kontinens lakói, Afrikában, Ausztráliában és az Antarktiszon viszont nem fordulnak elő. Nagytestű, erőteljes felépítésű fajok tartoznak ide, melyek táplálkozásukat tekintve igen változatos állatcsoportot alkotnak, hiszen ragadozókat, mindenevőket és elsősorban növényevőket egyaránt sorolnak a családba.
***
Parlagi sas
Elsősorban Ázsia és Kelet-Europa füves pusztáin, sztyeppjein, ritkás erdőiben és fás mocsaraiban költ, legkeletibb előfordulása a Bajkál-tó vidékén, a legnyugatibb pedig – a sokáig alfajként kezelt ibériai sast (Aquila adalberti) leszámítva – a Balkánon és Közép-Europában (főleg Magyarországon és Szlovákiában) található. A parlagi sasok élőhelyüktől függően a Nílus völgyében, a Csendes-oceán nyugati partvidékén,Közép- Ázsiában, telelnek
***
Pusztai ölyv
Europában a Balkán-félszigeten, Romániában, Bulgáriában és Törökországban található, de Észak-Afrikában és Ázsia középső részén is költ. Száraz puszták, félsivatagok, valamint nyílt hegyi területek lakója. Egyes helyeken állandó, de van, ahonnan délebbre vonul.
Síkságon általában a földön fészkel, de előfordul, hogy fészkét bokorra vagy fára rakja. A hegyvidéken sziklapárkányokon költ. A fészek ágakból és gallyakból készül, melyet fűvel, mohával és szőrszálakkal bélel ki. A fészekalj 2–3 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.
***
cápa
A cápaszerűek vagy közismertebben cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.